A Gellért hegy lábánál létesült első települések kialakulásában közrejátszott a meleg vizű források közelsége (pl.: a mai Árpád-, Rákóczi-,Musztafa-, Gül Baba-, Beatrix-, Mátyás király forrás)
A települések meglétét a korábbi ásatások is bizonyították. 1957-ben egy eraviszkusz település maradványait találták meg a Rudas fürdő Attila kútjának közelében.
A Gellért hegy környékének fejlődése IV. Béla király idejében kezdett kibontakozni a tatárjárás után. A johannita lovagok ezen a környéken építettek ispotályt fürdővel együtt a mai Rudas fürdő helyén. 1458-tól Mátyás király uralkodásának ideje alatt több fürdő építésére került sor például a Rácz fürdőére, melyet fedett folyosó kötött össze a királyi várral.
1541-ben Buda megszállásakor a törökök a régi épületek köveit felhasználva építettek mecseteket, fürdőket.
A fentebb említett ispotály a török hódításkor még állt, amit átalakítottak és fürdőként használták a Rudas fürdő megépítéséig.
A Rudas fürdő 1566 – 1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető, amely olyan mértékben sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, kisebb javításokkal. A Rudas fürdő ilidzsa típusú fürdő volt, amely a források vizének hasznosításával épült.
Az ilidzsa (termálfürdő) jellegű török fürdők központi részét a medence foglalta el, amely termálvizekre épült, a hamam (gőzfürdő) típusú fürdők központjában pedig egy izzasztókő volt található.
Az ilidzsa fürdő eredeti állapotában rendelkezett egy nagyméretű előcsarnokkal, itt öltözhettek át a vendégek és ezen a helyen lehetett teázni, kávézni, pipázni. Ezután következett az átmeneti helyiség, ahol a fal melletti padkákra ülhettek és csorgó kutakból vizet locsolhattak magukra a fürdőzők. A forró helyiség falai mentén szintén voltak csorgó kutak és ebben a helyiségben helyezkedett el középen a medence. A forró helyiségekből nyíltak a magánfürdők, ahol muszlim szokás szerint szőrtelenítést végeztek.
A Rudas fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, és kisebb változtatásokkal a mai napig a fürdő alapja. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült.
A fürdő török kori neve a „Zöld oszlopos fürdő”, melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (az oszlop helyét nem találták meg, de a falakba építve még ma is láthatóak zöld kövek). Jelenlegi nevének kialakulásáról több vélemény is felvetődött. A lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.
.jpg)
.jpg)
