A vácrátóti arborétum az ország jelenleg legnagyobb botanikus kertje és a Magyarországon ismert növények legnagyobb gyűjteménye, mintegy 13 000 fajtát mutatnak be a 27 hektáros parkban.
Korabinszky Mátyás 1786-ban megjelent könyve már két udvarházról tudósít Rátóton. A vácrátóti kertről az első említés 1827-ből, a Géczy család 1846-ig tartó földbirtokosságának idejéből származik.
Többszöri tulajdonosváltást követően 1871-bendöntő esemény történt a kert története szempontjából, Vigyázó Sándor vásárolta meg a birtokot összes felszerelésével, állatállományával, ingóságaival együtt.
Ő bizta meg az átalakítására a legjobb hazai kerttervezőt, a József főhercegnek is dolgozó, hírneves Jámbor Vilmost. Néhány évtized alatt Band Henrik főkertész irányítása mellett, óriási költségekkel létrejött a kor stilusának megfelelő s a múlt felé forduló, historizáló életérzést kifejező kert A Sződ-Rákos patak vízének felhasználásával, hatalmas földmunkával a meglévő tó felhasználásával egy összefüggő tórendszert is kialakitottak,
A második világháború pusztitása után az ingatlan a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került és itt alakult meg a MTA Botanikai Kutatóintézete 1952. január 1-jén.
után 1961. május 1-jén hivatalosan is megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt.
A Botanikus Kertben forgatták a következő filmek egyes jeleneteit: Halálos tavasz (1939), Zenélő malom (1943), Egy magyar nábob (1966), Egri csillagok (1968), A Pál utcai fiúk (1969), Palacsintás király (1973), Abigél (1978), Csontváry (1980), Pszyché (1980), Sipsirica (1980), Pál utcai fiúk (2003).
Képek: csavargó E.
Forrás a kert honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése