Ha megnyugattó, lélekmelegitő filmre vágysz nézd meg ezt a filmet. A napi rohanásból a streszből, álló életünkhöz egy másik alternativát kinál.
Isztambul kikötőiben rengeteg hajó megfordult és megfordul napjainkban is. A messzi vidékről érkezett hajókon az árúk mellett, nmecsak emberek, hanem a rágcsálók miatt macskák is utaztak. Az isztambuli kikötőknél igy nemcsak a hajósok, hanem a macskák is szárazföldre léptek a hosszú hajőút után, és bizony sokszor megesett, hogy a kis kiruccanásból állandó letelepedés vagy macska utődok születtek.
Isztambul utcáin, az évszázadok óta, ott élő, a világ minden tájáról érkezett, sokszínű és a városlakók által jó karban tartott macskapopuláció igy alakult ki. Itt nem bolhás, elhanyagolt állatokról szól a történet, hanem
a nagyvárosban szabadon élő cicákról,, akikről az itt lakó emberek tisztelettel, szeretettel szólnak, élelmet, állatorvosi és sok más segitséget segitséget adnak nekik, de elsősorban szeretetet.
Itt a macskák választanak gazdát , néha nem is egyet, és nem forditva, ahol tulajdonként bezárva tarják őket.
Ceyda Torun török származású rendezőnő hét bundás kalandort választott ki:
igy a Simlis, a Szerető, a Pszichopata, a Bulikirálynő, a Játékos, a Vadász és az Úriember személyiségét is megismerhetjük az ő álltaluk fogadott gazdik elbeszéléseiből.
A film jó és érdekes.Gyönyörűek a városról készült képek.
Meglepő volt még számomra a török emberek állatszeretete, Igen van még mit tanulnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése